Ígéretemhez híven most bemutatom annak a lámpásnak az elkészítését, melyet egyik barátnőm, Kati megrendelésére készítettem.
Barátnőm kislánya most kezdte az iskolát, így nyár végén el kellett búcsúznia az óvodától és a kedves óvónéniktől. Sok szép évet töltöttek el együtt, emlékezetes ajándékkal szerettek volna búcsúzni tőlük.
Kati fejében megszületett az ötlet: a boltokban kapható, sima üveggel ellátott lámpást kellene valamilyen módon egyedivé varázsolni.
Mivel egyszerre négyen ballagtak ebből a csoportból, adódott az a megoldás, hogy a lámpás négy oldalán jelenjen meg a gyermekekhez kapcsolható négy szimbólum – a négy ovisjel.
Hát ezzel a megrendeléssel fordult hozzám Kati, elhozva hozzám a szép lámpást.
A tervezést a jelek megrajzolásával kezdtem, két variációt is készítettem – egy egyszerűbbet és egy rombuszokkal finoman díszített, “ólomüvegesebb” verziót.
A tervezés egyébként számomra könnyebben megy ceruzával, majd amikor körvonalazódik egy elfogadható minta, motívum, akkor beszkennelem, és elkezdem szerkesztgetni, pontosítani kedvenc képszerkesztő programommal, a GIMP-pel.
Számítógépen a színek variálása is sokkal egyszerűbb és gyorsabb, végtelen színösszeállítás kipróbálható röpke idő alatt.
Miután elkészültem a két tervvel – persze mind a négy ovis jellel megrajzolva – a Gimp-ben megszerkesztettem a leendő üvegezett lámpás képét mindkét verzióra, és ezeket mutattam meg megrendelőmnek.
Kati konzultált az anyukákkal, és – jó ízlésüket igazolva – a második verziót választották. Ez a változat ugyanis sokkal jobban illik ehhez a típusú lámpáshoz, illetve a rombuszok egységes megjelenést kölcsönöznek a lámpás mind a négy oldalának.
Az üvegválasztás elég könnyen ment – az volt a koncepcióm, hogy a háttérüveg színe valóban a háttérben maradjon, és árnyalatában illeszkedjen a lámpás kékes-szürkés színéhez; a jelek és a rombuszok pedig szinte felizzanak, ahogy átmegy rajtuk a fény.
Ezután kezdődhetett meg a megvalósítás folyamata: elkészítettem a sablont, és elkezdtem az “építkezést”.
Miután mind a négy üvegképet leforrasztottam, feketepatinával lekentem a forrasztást, amivel az egész egy antikolt hatást kapott.
Rögzítettem a lámpásba a lapokat, és ezzel a munka el is készült.
Temészetesen az ólomüvegezés nem egy egyszerű, bármikor és bárhol végezhető tevékenység, emellett sok speciális eszköz is szükségeltetik hozzá.
Azonban ezzel a bejegyzéssel azt szerettem volna bemutatni, hogy hogyan lehet különlegessé tenni egy boltban kapható tárgyat, nem feltétlenül saját kezűleg, de saját, egyedi ötlettel 🙂
Mindenkinek kívánok sok ötletet – akár merészeket is – és kitartást is a megvalósításukhoz!
szeszter